Magyarok Istene Népének teokratikus Királysága
ALAPSZABÁLYA
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve Párt Közgyűlése az alábbi tartalommal fogadja el a szervezet 2024. 01. 21-i közgyűlése alapján az egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt:
1.
A párt adatai
A párt neve: Magyarok Istene Népének teokratikus Királysága
A párt rövidített elnevezése: MINK
A párt székhelye: 4450 Tiszalök, Széchenyi utca 15.
A párt önálló jogi személy.
A párt az 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.
2.
A párt céljai
A MINK célja: Magyarország és a magyar állampolgárok, a magyar nemzet, illetve a nem Magyarországon élő magyarság, képviselete, az előbb említettek alkotmányos, törvényes politikai, teokratikus (isteni irányítású) demokratikus (népi) és vallási alapjogainak biztosítása, fejlődésének elősegítése, szellemi, erkölcsi és anyagi gyarapodásának irányában való politikai, vallási és társadalmi tevékenység védelme.
Ezen túlmenően a párt célkitűzését a közösség (magyarság) hivatalos programja tartalmazza.
3.
A párt jelmondata
A MINK jelmondata: „Tudatosság a békéért, a jólétért és az egészségért.”
4.
A párt tevékenységének elvei
A MINK teokratikusan és demokratikusan működő magyar közösség. Mind a belső működésében, mint pedig a közéletben és a politikai életben való részvételében kizárólag csak a hatályos jogszabályok és a Biblia tanácsainak részleges betartásával kíván eljárni, tiszteletben tartva az emberi méltóság megőrzését és védelmét is.
A párt tagjait, tisztségviselőit a belső eljárásokban megilleti a véleménynyilvánítás szabadsága, ezért ebből kifolyólag senkit hátrány nem érhet. A közösségen kívüli közéletben a tagok és a tisztségviselők nem kerülhetnek ellentétbe a párt hivatalosan elfogadott közösségi irányvonalával.
5.
A párt tagsági viszonyai – A tagsági viszony keletkezése
A MINK tagja lehet minden nagykorú, cselekvőképes, választójoggal rendelkező, magyar nyelven írni és olvasni tudó, büntetlen előéletű magyar, illetve EU tagországi állampolgár, és aki elfogadja a párt célkitűzéseit, programját, alapszabályát, és akit a közösség helyi szervezete a tagok sorába felvesz.
A tagsági viszony a párt honlapján elektronikusan benyújtott felvételi kérelem elfogadását követően, a tagdíj sikeres elektronikus befizetése napján keletkezik. Erről a tagot írásban (e-mail) értesíteni kell.
6.
A tag jogosultságai és kötelezettségei
A MINK tagjait – az Alapszabályban foglalt eltérésekkel – azonos jogosultságok és azonos kötelezettségek illetik meg illetve terhelik.
6.1. A tag jogosultságai:
– a tag jogosult részt venni a helyi szervezet munkájában, a megyei szervezetben és a központi szervezetben bármely tisztségre és testületben a jelöltajánlásra javaslatot tenni, illetve jelöltté válni,
– a tag jogosult felszólalni, javaslatot és indítványt tenni, tájékoztatást kérni a helyi szervezetében, illetve abban a testületben, ahová őt megválasztották. A tag javaslatára, indítványára és tájékoztatást kérésére a címzett szervezet 30 napon belül köteles válaszolni (e-mail), ezen határidőt a szervezet országos elnöke egyszer további 30 nappal írásban (e-mail) meghosszabbíthatja,
– a tag jogosult a szervezet segítségét kérni, amennyiben a tagot a közösség érdekében végzett politikai és társadalmi tevékenysége következtében bármilyen joghátrány érte.
– a tag jogosult az Országos Elnökség hozzájárulásával a tagságát szüneteltetni, a szünetelés alatt a tag tagsági viszonyából eredő jogosultságai és kötelezettségei nem állnak fenn.
6.2 A tag kötelezettségei:
– a tag nem köteles a párt tevékenységében aktívan részt venni,
– a tag köteles a közösségben és a közéletben végzett tevékenysége során az Alapszabályban és a közösség más szabályzataiban előírtakat és a párt határozatait, valamint a tisztségviselők tanácsait megtartani,
– a tag köteles taghoz, illetve tisztségviselőhöz méltó magatartást tanúsítani,
– a tag köteles birtokában lévő okiratot, tudomására jutott információt, szervezeti titkot megőrizni, a rábízott vagyont a jó gazda gondosságával eljárva megóvni,
– a tag köteles a tagsági díjat maradéktalanul és határidőre megfizetni.
6.3. Tagdíj:
A párt tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. Az éves tagdíj összege 12.000 Ft. A meglévő tagoknak az éves tagdíj összegét minden év január 15-ig, új tagok esetén a tag jelentkezésekor egy összegben kell megfizetni a párt bankszámlájára, a párt honlapjának elektronikus fizetési rendszerén keresztül. A tagdíjfizetési kötelezettség alól alapos indokkal az Országos Elnökség felmentést adhat.
6.4. A tag felelősségi viszonyai
A tag a tagsági jogviszonyából eredő kötelezettségeinek vétkes megszegéséért fegyelmi felelősséggel tartozik. A fegyelmi felelősségre vonás részletes szabályait a Fegyelmi és Etikai Szabályzat állapítja meg.
7.
A tagsági viszony megszűnése
A tag tagsági viszonya megszűnik: kilépéssel, törléssel, kizárással, vagy a tag elhalálozásával.
7.1. Kilépés:
A kilépést a helyi szervezetnél írásban (e-mail) – a helyi szervezet megalakulását megelőzően az Országos Elnöknek címzett levélben – vagy a közgyűlésen szóban, egyidejűleg lehet bejelenteni. A kilépés külön elfogadó határozat nélkül is hatályos és azonnal életbe lép.
Amennyiben a kilépéstől számított 30 napon belül a tag kérelmezi a tagsági viszonya helyreállítását, akkor ezt az Országos Elnökség jogosult, de nem köteles elfogadni, az elfogadást vagy elutasítást az elnökség nem köteles indokolni.
7.2. Kizárás:
Kizárásnak csak az Alapszabályban meghatározott ok és a Fegyelmi és Etikai Szabályzat szerinti eljárás esetén van helye indokolt írásbeli (e-mail) határozattal.
8.
Fegyelmi és Etikai Szabályzat
A közösségből ki kell zárni azt a tagot:
Aki a tagságnak jelen Alapszabályban foglalt feltételeinek nem felel meg, aki a szövetség jelöltjeként az országgyűlés, megyei, fővárosi közgyűlés, önkormányzati képviselő testület tagja lesz és nem lép be a MINK képviselőcsoportjába, illetve onnan kilép.
A közösségből ki lehet zárni azt a tagot, aki:
– szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerős büntetőbírósági ítélet hatálya alatt áll,
– tagtársának lejáratására negatív kampányt folytat, rágalmazást vagy becsületsértést követ el,
– a szervezet Alapszabályát vagy működési elveit szándékosan és súlyosan megsérti, vagy azokkal ellentétes tevékenységet fejt ki,
– a szervezet zárt ülésein elhangzottakat vagy egyéb titkot illetéktelenek tudomására hoz,
– a szervezet tagjához vagy a tisztségviselőjéhez méltatlan magatartást tanúsít,
– a szervezet békéjét, belső összhangját súlyosan és szándékosan megzavarja,
– a szervezet politikai és társadalmi célkitűzéseivel szembe helyezkedik, azok érvényesítését szándékosan gátolja.
9.
A párt szervezeti felépítése
A párt szervezetei: a Helyi Szervezetek, a Vármegyei Szervezetek, az Országos Választmány és a Közgyűlés.
A párt kezdeti, összesen 200 tagot el nem érő fázisában még nem alakíthatóak Helyi Szervezetek, és Vármegyei Szervezetek sem. A tagok ekkor közvetlenül az Országos Elnökség alá tartoznak, a Választmány helyett pedig annak feladat- és jogkörét a teljes tagságot magában foglaló Közgyűlés tölti be, az egyes tagok képviseleti szervezetek, vagyis delegáltak nélküli, közvetlen személyes részvételével. A Helyi Szervezetek létrehozásával a Közgyűlés szerepét véglegesen a Választmány veszi át.
9.1. Helyi Szervezetek:
A helyi szervezethez tartozó tagokból és a helyi szervezet tagjai által egyszerű szótöbbséggel 5 évre megválasztott helyi szervezet elnökéből állnak. A választást a helyi szervezet megalakulásától számított 30 napon belül ki kell írni. A helyi szervezet elnökére a jelölést a szavazás kiírásától számított 8 napon belül lehet leadni a legidősebb taghoz, mint a választásig ideiglenes helyi szervezeti elnökhöz.
A helyi szervezetet a helyi szervezet elnöke képviseli. Helyi szervezet legalább 10 tag megléte esetén alapítható, a helyi szervezet megalapításához az előzetes engedélye szükséges.
Egy települési egységben (falu, község, város) csak egy helyi szervezetet lehet alapítani, ez alól kivétel az EU fővárosai, illetve Magyarország mindenkori fővárosa, ahol a Nemzetközi Elnökség vagy az az Országos Elnökség több helyi szervezet alapítására is engedélyt adhat, de legfeljebb kerületenként egy helyi szervezet alapítható.
9.2. Vármegyei Szervezetek
A vármegyei szervezetek a helyi szervezetekből és a helyi szervezetek elnökei által egyszerű szótöbbséggel 5 évre megválasztott vármegyei szervezet elnökéből állnak. A választást a vármegyében legalább kettő helyi szervezet megalakulásától számított 30 napon belül ki kell írni. A vármegyei szervezet elnökére a jelölést a szavazás kiírásától számított 8 napon belül lehet leadni a legidősebb helyi szervezeti elnökhöz, mint a választásig ideiglenes vármegyei szervezeti elnökhöz. Amennyiben egy vármegyében csak egy helyi szervezet működik, akkor a helyi szervezet elnöke egyben automatikusan a vármegyei szervezet elnöke is.
A vármegyei szervezeteket a párt vármegyei elnökei képviselik. Minden vármegyében egy vármegyei szervezet van.
9.3. Az Országos Választmány
A párt tagjai által delegált tagokból áll.
Az Országos Elnökség tagjai, a Felügyelő és Etikai Bizottság tagjai, a helyi szervezetek elnökei, a vármegyei szervezetek elnökei hivatalból tagjai az Országos Választmánynak.
Ezen túlmenően minden helyi szervezet egyszerű szótöbbséggel megtartott választással 2 (azaz kettő) tagot delegál az Országos Választmányba az Országos Választmány kiírása előtt legalább 7 (azaz hét) nappal korábban megtartott helyi szervezeti választásokon.
A választás elmaradása, vagy sikertelen választás esetén a soron következő választmányon a régi már megválasztott tagok vesznek részt.
9.4. MINK képviselete és nyilatkozattételi jogosultságok a szervezet nevében:
A MINK véleményét általános terjedelmű képviseleti joggal a szervezet országos elnöke, és alelnöke önállóan jogosult képviselni.
A MINK nevében a nyomtatott és az elektronikus sajtóban és egyéb médiában nyilatkozni az Országos Elnök, az Országos Alelnök, illetve az általuk arra írásban feljogosított személy vagy szervezet jogosult.
9.5. Bizottságok:
Az Országos Elnökség mellett 3 tagú Felügyelő és Etikai Bizottság (Ptk. 3:82. § (1)) működik, amelynek tagjait és elnökét a párt tagjai közül az Országos Választmány egyszerű szótöbbséggel 5 évre választja.
A szervezet alakuló ülésén kerül sor a 3 tagú Felügyelő és Etikai Bizottság felállítására, amelynek tagjait és elnökeit az Alapító Tagok egyszerű szótöbbséggel 5 évre választják.
Az Országos Választmány a bizottságok tagjait a mandátumuk lejárta előtt egyszerű szótöbbséggel megtartott szavazással indokolás nélkül visszahívhatja és helyükre új tagokat választhat.
A Felügyelő és Etikai Bizottság az Országos Elnökségtől független testület, az ügyvezető szerv részéről tevékenysége során nem utasítható, működéséért kizárólag az Országos Választmánynak felel.
A Felügyelő és Etikai Bizottság feladata
a pártszervek működésének, a párt gazdálkodásának, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a Párti határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
a párt zavartalan működése, a párton belüli korrekt és kulturált légkör biztosításának elősegítése érdekében saját döntése alapján, vagy a hozzá beérkező beadványokra, panaszokra reagálva eljárásokat folytat, határozatokat hoz, állást foglal, illetve ajánlásokat fogalmaz meg,
működésével hozzájárul, hogy a párt tagjai a jogszabályok és az Alapszabály, valamint a Párt más belső szabályainak betartásával folytassák tevékenységüket.
őrködik a tagok jogainak érvényesülése felett, és közreműködik a szervezeten belüli konfliktusok rendezésében, megszüntetésében.
A Felügyelő és Etikai Bizottság a párt irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az esetleges munkavállalóktól felvilágosítást kérhet, a párt fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
A Felügyelő és Etikai Bizottság köteles az Országos Elnökséget tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezetőszerv döntését teszi szükségessé; vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A Felügyelő és Etikai Bizottság tagjai helyettest nem állíthatnak, a bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő és Etikai Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, munkarendjét maga határozza meg, üléseit a bizottság elnöke hívja össze. Az ülésre a napirendet is tartalmazó meghívót legalább 8 nappal a tervezett ülés előtt meg kell küldeni az ülés résztvevőinek. A Felügyelő és Etikai Bizottság ülései – a párt érdekeinek kötelező védelmére tekintettel – nem nyilvánosak, de a bizottság elnöke a napirendtől függően az ülésre más személyeket is meghívhat.
A Felügyelő és Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagja jelen van. Határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Azokat a bizottság elnöke írásban közli az érintettekkel.
A Felügyelő és Etikai Bizottság munkájáról és megállapításairól évente írásban tartozik az Országos Választmányt tájékoztatni.
10.
A párt döntéshozó szervei
A MINK legfőbb döntéshozó szerve az Országos Választmány. A 9. pontban leírtak szerint, a Párt összesen 200 tagot el nem érő fázisában a Helyi Szervezetek, és Vármegyei Szervezetek megalakulásáig a legfőbb döntéshozó szerv a Közgyűlés, melynek működésére az Országos Választmány működésére vonatkozó szabályok alkalmazandók.
Az Országos Választmányt legalább évente egyszer össze kell hívni, illetve mint rendkívüli választmányt a tagok legalább 51 (ötvenegy) százalékának írásbeli javaslatára évközben is össze kell hívni az ok és a cél megjelölésével.
Az Országos Választmányt az Országos Elnök hívja össze írásban (e-mail), a választmány kiírását megelőző 15 (tizenöt) nappal korábban, amennyiben már a választmány tagjainak megválasztása a helyi szervezeteknél már megtörtént és a hivatalos választmányi lista az Országos Elnökség rendelkezésére áll.
A meghívólevél a napirendet, a választmány időpontját és a helyét, az esetlegesen határozatképtelenség miatt megtartandó megismételt választmány helyének, idejének megjelölését tartalmazza, a meghívólevél elektronikus levél. Az elnök akadályoztatása esetén a választmány összehívásának a joga az országos alelnököt illeti meg.
A választmány nem nyilvános, azon a tagokon kívül csak az Országos Elnökség által meghívott vendégek vehetnek részt, azonban az Országos Elnökség a részvételi jogot a meghívott vendégektől a választmány ülése közben is visszavonhatja. A meghívott vendég a választmányon való részvétellel automatikusan elfogadja a választmány jelen Alapszabályban való működési rendjét.
A választmány határozatképes, ha azon a választmányi tagság legalább 51 %-a, plusz egy (1) fő jelen van.
Ha a választmány határozatképtelen, akkor a meghívóban jelzett időpontban (amely nem lehet 15 napnál későbbi) megtartott választmány már a megjelentek számától függetlenül határozatképes.
Ezen határozatképtelenségi szabály nem vonatkozik a szervezetnek más szervezettel történő egyesülésére, szétválására, kiválásra, feloszlására történő ügyekben való választmányi döntésekre. Ezen ügyekben kizárólag csak akkor lehet érvényesen dönteni, ha a választmányon a választmányi tagság legalább 51 %-a, plusz egy fő jelen van.
A választmány a határozatait kézfelemeléssel történő nyílt szavazással és – ha az Alapszabály másként nem rendelkezik – egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatokat minden esetben meg kell számolni és az eredményt rögzíteni, az igen/nem szavazatok mellett a „tartózkodott” szavazatokkal együtt. Látható szavazat-többség, mint eredmény-megállapítási-mód alkalmazása tilos. Szavazategyenlőség esetén a döntés nem tekinthető elfogadottnak. A választmány határozatairól írásbeli jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a szervezet elnöke és két választott jegyzőkönyv hitelesítő tag hitelesít. Az Országos Választmány bármely ügyben egyszerű szótöbbségű határozatával elrendelheti a név szerinti, vagy a titkos szavazás megtartását is.
Az Országos Választmány hatásköre
– az alapszabály megállapítása és módosítása legalább 2/3-os szótöbbséggel.
– az éves költségvetés elfogadása és módosítása, az éves beszámoló elfogadása egyszerű szótöbbséggel,
– a szervezet programjának és határozatainak elfogadása egyszerű szótöbbséggel,
– az elnökség (elnök, alelnök, elnökségi tagok,) megválasztása a második és a további tisztségviselési ciklusokra 2/3-os szótöbbséggel 5 (azaz öt) évi időtartamra,
– a Felügyelő és etikai bizottság 3 (azaz három) tagjának és az elnökének megválasztása egyszerű szótöbbséggel 5 (azaz öt) évi időtartamra
– a tagdíj összegének és fizetési gyakoriságának megállapítása egyszerű szótöbbséggel,
– feloszlás, más szervezettel való egyesülés, illetve szétválás kimondása 2/3-os szótöbbséggel.
– Az Országos Választmány elnöke és egyben a választmány levezető elnöke is.
11.
A párt tisztségviselői
A szervezet tisztségviselői:
– 1 fő Országos Elnök: Peresztegi Sándor (4450 Tiszalök, Széchenyi u. 15. – születési hely: Enying – születési idő: 1959. 08. 26. – anyja neve: Pikó Erzsébet)
– 1 fő Országos Alelnök: Pál Erzsébet (4450 Tiszalök, Széchenyi u. 15. – születési hely: Tiszalök – születési idő: 1964. 12. 01. – anyja neve: Maczkó Erzsébet)
– 3-11 fő Országos Elnökségi Tagok:
Csabáné Vathy Andrea (2315 Szigethalom, Kosztolányi D. u. 4.)
Juhászné Petró Erzsébet (4400 Nyíregyháza, Rózsa u. 48/A.)
Lovas Ildikó Éva (6060 Tiszakécske, Zrínyi u. 17.)
A MINK tisztségviselőinek mandátuma 5 (azaz öt) év határozott időtartamra szól. Az első tisztségviselők az alapszabályban az alapítók által kerülnek kijelölésre, ezt követően megválasztásukra az Országos Választmány 2/3-os szavazat többségű szavazással jogosult. A tisztségviselők korlátozás nélkül újraválaszthatók.
11.1. Az Országos Elnökség és hatásköre
A MINK Országos Elnökségének, mint nemzeti ügyintéző, és mint nemzetközi- vagy nemzeti képviseleti szervének minimum 5 (azaz minimum öt) tagja van:
– 1 fő Országos Elnök (a továbbiakban elnök)
– 1 fő Országos Alelnök (a továbbiakban alelnök)
– 3-11 fő Országos Elnökségi Tag
A MINK elnöksége nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg a döntéseit, szavazategyenlőség esetén a döntés nem tekinthető elfogadottnak. Az elnökség legalább 5 (azaz öt) tagja jelenléte esetében határozatképes. Az ülésről és a szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, az elnökségi résztvevők aláírásával.
A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az igen és a nem szavazatok mellett a „tartózkodott” szavazatok számát is.
Az Országos Elnökség hatásköre:
– a költségvetés és az éves beszámoló elkészítése, elfogadása végett a Választmány elé terjesztése
– országgyűlési és önkormányzati képviselő jelöltek állítása
– az országos, regionális, megyei és helyi szervekbe, testületekbe és intézményekbe való tagok delegálása
– delegálás kormánykoalíció létesítése és felmondása tárgyában
– döntés a tagfelvételekről
– döntés a tag törléséről és a tag kizárásáról
– választási szövetség vagy választási együttműködés létesítése
– javaslat a tagdíj összegéről a Választmány felé
– bankszámla felett az országos elnök és az országos alelnök önállóan rendelkezik (amelyet a Felügyelő és Etikai Bizottság évente ellenőriz).
– a szervezet képviseletére elsősorban az elnök egy személyben és önállóan jogosult,
– szintén önálló képviseleti joga van az általános alelnöknek.
– minden más feladat ellátása, ami nem az Országos Választmány kizárólagos hatása alá tartozik
11.2. Az Országos Elnök (a továbbiakban elnök)
A választmányok közötti időszakban a MINK működését és munkáját az elnök irányítja.
Képviseli a szövetséget, gondoskodik az Alapszabálynak és a hatályos jogszabályoknak megfelelő működéséről. Az alapító tagokkal együttesen jogosult rendelkezni a szervezet bankszámlája felett.
Az elnök indokolás nélkül bármely ügyet magához vonhat, bármely iratot birtokában tarthat.
Az elnök – a tagsági jogainak gyakorlásán kívül – jogosult:
a szervezet bármely testületének ülésén, értekezletén megjelenni, felszólalni, javaslatot tenni, intézkedést kérni,
– a közösség szervétől, tisztségviselőjétől 8 napon belüli válaszadási kötelezettséggel felvilágosítást kérni,
– a szervezet iratait – ideértve a bizalmas iratokat is – magához kérni, megtekinteni, azokról másolatokat készíteni,
Az elnök intézi az alkalmazottak felvételét, velük szemben gyakorolja munkáltatói jogokat. Az elnök megköti a szervezet működéséhez, fejlődéséhez szükséges, szerződéseket, megállapodásokat. Az elnök gondoskodik az Országos Választmány határozatainak végrehajtásáról, ellenőrzi a határozatok folyamatos teljesülését. Az elnök kapcsolatot tart a különböző szervekkel, szervezetekkel, elkészítteti a szervezet éves mérlegét és számviteli beszámolóit, azokat elfogadás céljából az Országos Választmány elé terjeszti. Az elnök önállóan jogosult a szervezet képviseletére.
11.3. Az Országos Alelnök (a továbbiakban alelnök)
– foglalkozik elsősorban a nemzetközi- vagy EU tagállam- vagy magyarországi közösségbe felveendő új tagokkal, a szervezet tagsági jogviszonyok megszűnésével,
– foglalkozik a nemzetközi- vagy EU tagállam- vagy magyarországi választásokkal, eljárási rendszerrel és fegyelmi-etikai eljárásokkal kapcsolatos ügyeket koordinálja, összefogja a helyi és a megyei szervezetet, gondoskodik a szervezet Alapszabálynak megfelelő működéséről, a határozatok végrehajtásáról. Tagja az országos elnökségnek. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén első helyen ellátja az elnök feladatát és jogkörét. Az alelnök önállóan jogosult a szervezet képviseletére.
A párt elsősorban a tagdíjakból tartja el magát, önálló vállalkozási tevékenységet a szervezet nem végez.
A párt anyagi forrásai elsősorban:
– tagdíjbevételek
– magánszemélyek és szervezetek pénzbeni és nem pénzbeni adományai valamint támogatásai
– valamennyi jogszabály szerint nyújtott támogatás
A szervezet tagjai a közösség tartozásaiért a saját vagyonukkal nem felelnek.
Az adományok és támogatások összegéről, elfogadásáról, vagy elutasításáról az Országos Elnökség dönt.
12.
A párt megszűnése
A párt megszűnik:
– más szervezettel való egyesüléssel az Országos Választmány által történő 2/3 szótöbbségű döntéssel,
– két vagy több szervezetre való szakadással az Országos Választmány által történő 2/3 szótöbbségű döntéssel,
– feloszlással az Országos Választmány által történő 2/3 szótöbbségű döntéssel,
– bíróság által való feloszlatással,
– vagy megszűnésének megállapításával az Országos Választmány által történő 2/3 szótöbbségű döntéssel.
13.
Záró rendelkezések
Amennyiben a szervezet tagsága a 10.000 (tízezer) főt eléri, az elnök 30 (harminc) napon belül köteles a további struktúra módosítása érdekében az alapszabály módosítása tárgyában előterjesztést tenni és az Országos Választmányt összehívni.
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2011. évi CLXXV. tv. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, az 1989. évi XXXIII. tv. a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályok az irányadóak.
A MINK alapító tagjai az alakuló ülésen felvett jelenléti ív aláírásával kijelentették, hogy büntetlen előéletű, nagykorú magyar állampolgárok, nincsenek gyámság és gondnokság alatt, illetve nem állnak a hatályos jogszabályokba foglalt összeférhetetlenségi és kizáró okok hatálya alatt, a 2011. évi. CLXXV. törvény, valamint az 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit és az Alapszabály előírásait magukra nézve mindenben kötelezőnek ismerik.
Jelentkezés lehetőségei és feltételei:
– Jelentkezés Tag státuszba (a belépés létszáma nincs korlátozva – bárki beléphet, aki magáénak érzi az Alapszabályban megfogalmazott elveket és célokat – az éves kongresszusok alkalmával jelentkezhet, illetve megpályázhat tisztségeket is).
– Jelentkezés Pártoló és Támogató Tag státuszba (nincs korlátozva)
– Jelentkezések egységesen a párt hivatalos honlapján keresztül történnek.
Tiszalök, 2025. december 6.
